Darnó község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 160 fő
Terület: 4.64 km²
Népsűrűség: 34,48 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Fehérgyarmat 17,5 km, Kisnamény 5 km, Csaholc 10 km, Jánkmajtis 6 km, Szamosújlak 10,5 km, Gyügye 17 km távolságra található.

Története

A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték.

Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalom-hoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a XIV., XV. században.

1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.

1476-ban a Rosályi Kún családRosályi Kúnok]] megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.

1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.

1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.

1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.

Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.

A XVIII. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.

1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok

Nevezetességei

Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.

Források

Borovszky Samu: Szatmár vármegye.

Következő községek

További községek